1.1 Földtani bevezetés A Tokaji-hegység területét csaknem minden oldalról az alaphegység magasabb térszíni helyzetével jellemezhető egységek veszik körül. (1961): Mvénymaradványok a Tokaji-hegységből Magyar Áll. A Telkibánya- Baskó közötti vonalon a bádeni intenzív vulkáni tevékenységgel egyidejű süllyedés tartott lépést, amely a hegység tengelyének É-i részén egy vulkanotektonikus árok kialakulásához vezetett (PANTÓ G ).

datings oldalak hu 2016-65

Ebben az esetben a biotitokon és az andezit mintákon meghatározott K/Ar korok is tényleges koroknak tekinthetők. és 1176.), ami kőzettanilag a Hallos-völgy bádeni tufájával azonos.

A K/Ar mérések szerint viszont (12.4 ± 0.8 Mév és 11.8 ± 0.5 Mév) 242 Földtani Közlöny 117. füzet a Sátor-hegy csoport andezitjével tűnik egykorúnak.

Ez a körülmény helyezi előtérbe a radiometrikus kormeghatározás alkalmazását. A mérőberendezéseinken végzett fejlesztési munka eredményeként méréseink analitikai hibáját csökkenteni tudtuk. törték azt át, amelynek képződési korát egyes szerzők bádeninek, mások viszont szarmatának tekintették.

* MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen ** Kossuth L. Jelenleg mintegy 150 koradat áll rendelkezésünkre a Tokaji-hegység fejlődéstörténetének részletesebb, pontosabb felvázolására. Numbers of rock samples studtad 4 Soi central agglomérions m the particular areas, 5 Andésite varieties, 6. A Hallos-völgyből begyűjtött riolittufa minta (1187.) a hegység felszínén megtalálható vulkáni kőzetek közül a legidősebbet képviseli.

A szeizmikusrefrakciós mérések adatai és a mélyfúrások rétegsorai (Telkibánya-2, Baskó-3) arra engednek következtetni, hogy a hegység ezen részén az alaphegység több mint 3000 m mélységben található, amelyre közvetlenül települtek a miocén vulkánitok.

A láva és a vulkáni törmelékek törésvonalakhoz kötött kitörési központok mentén jutottak a felszínre. (1935): Tanulmányok az Eperjes-Tokaji hegységben Főldt.

Tudományegyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. A szomszédos kelet-szlovákiai területeken, a Szalánci-hegységben és a Vihorlátban, szintén nagyarányú radiometrikus vizsgálatra került sor. E kőzet kövületekkel meghatározott felsőbádeni korát (CSEPREGHYNÉ MEZNERICS I. 1961) a biotiton mért K/Ar kor igazolta (14,6 ± 8 Mév), a földpát K/Ar kora (13,2 ^ 0,6 Mév) pedig enyhe utóhatást jelez. (1953): Telkibánya környékének földtana és kőzettana Magyar Ali.

"* Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest XIV. A K/Ar koradatok egybevetése lehetőséget nyújt a tágabb környezet miocén vulkánossága időbeli lefolyásának, a két terület fejlődéstörténetében megmutatkozó azonos, ill. A jereváni laboratórium vizsgálatai szerint (SLÁVIK et al. A Tokaji-hegység miocén vulkanitjain az eddigiek során ennél idősebb kort nem határoztunk meg, ezért ezt tekintjük a hegység miocén vulkánossága kezdetének (I. Az,,ortoklászriolitok" kitörése is a felsőbádeniben kezdődött, de fiatalabbak a tufánál, mivel arra települnek, vagy abba nyomultak bele, mint extruzív dómok.

A kőzet alsószarmata üledékekre települ (PEBLAKI E. (1927): Sátoraljaújhely geológiai viszonyai A debreceni Tisza I.

1972), így radiometrikus kora összhangban van földtani helyzetével.

Az intermedier összleten belül jelentkező kisebb savanyú piroklasztit közbetelepülések egyidőben működő különálló, savanyú és intermedier anyagot szolgáltató kitörési központok létezésére utalnak. A Tokaji-hegység kronológiai kutatása az utóbbi években is folytatódott. füzet Na-puffer és Li-belső standard alkalmazásával határoztuk meg.